A héten az ÉTH-nál jártam, és kicsit bepillantottam a kulisszák mögé is. Kiderült, hogy a szelektív gyűjtés (sem) olyan fáklyásmenet, mint amilyennek mi elképzeljük.
Pató Simon az ÉTH vezetője meghívta az RVK-t, és én hozzájuk csapódva néztem végig a telepet és hallgattam végig az előadást. Készítettem is egy perces élő bejelentkezést, az ÉrdiPaletta FB oldalán megtaláljátok.
Azt mindenki tudja, hogy van házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, azt viszont már kevesebben tudják, hogy ez nem valami úri muri, amit az ÉTH kényszerített ránk. Neki törvényi kötelezettsége, hogy így gyűjtse a hulladékot. Az eszközöket azonban nem biztosítja senki számára. A két szelektív kukát, amit mi ingyen kaptunk, egy pályázat segítségével tudta beszerezni, különben ez is pénzbe került volna, mint a háztartási szeméthez tartozó kuka.
Beálltunk kicsit a szalaghoz válogatni, mert a műanyag hulladékot kézi módszerrel tovább válogatják. Egyébként van mindenféle trükkjük, automatikus válogatás, levegős befújásos továbbítás, meg hasonlók, amikkel a munka egy részét el tudják végezni. De a műanyag válogatás nagy része manuális munkát igényel.
Külön veszik a fóliákat, a fehér, a kék és a színes PET palackot, a mosószeres és hasonló flakonokat és az aludobozokat. Ami marad, az hulladék, és ez teszi ki a teljes műanyag behozatal 40%-át, ami elég sok. Nagyjából 15 percet hülyéskedtünk a szalag előtt, de mi is láttunk festékkeverőt, faanyagot, fémet a műanyag közé dobva. Simon elmondta, hogy tényleg a fúrószártól a zöldhulladékon át a döglött patkányig és macskáig mindent találnak a szelektívbe keverve, szóval finoman szólva sem alakult még ki a kultúrája ennek a dolognak.
Mindezért a munkáért az ott dolgozók kilónként 38 forintot kapnak, havi nettó 65-75 ezer forintos fizetésért. Respect.
A szétválogatott cuccot típusonként bebálázzák és így tudják továbbadni. A bálákért kilónként kapnak 10-13 forintot (attól függ, hogy papír vagy milyen műanyag). A maradékért (a 40% szemétért) az égetők kilónként 8-13 forintot kérnek, amire persze még rájön az odaszállítás költsége is.
Egyébként a nagy Nemzeti Hulladékipar felállítása óta, vagyis 2016 áprilisa óta nem ők szedik a díjakat, ezért pénzt sem kapnak rendesen. A jelenlegi módszer az, hogy bejelentik, mennyibe kerül a negyedéves pénzigényüket, és ennek megkapják a 80%-át. A maradékot az érintett önkormányzatok állják, negyedévenként 40 millió forint nagyságrendben.
A maradék 20%-ot úgy kapják majd meg, hogy normákat írtak elő számukra, és plusz pontokat kaphatnak bizonyos tevékenységért. Például meghatározzák, hogy évente lakosonként hány kiló üveghulladékot kell beszedniük, és ha teljesítik, akkor kapnak még egy kis pénzt. Ha nem teljesítik, akkor levonnak a már megkapottból is, és legközelebb kevesebbet kapnak. De a norma meg a plusz pontok teljesítéséhez természetesen eszközt, embert, pénzt, paripát nem kapnak, azt oldják meg maguk.
Kicsit a rendszeres zöldhulladék szállításról: Diósdról elviszik hetente. Ezzel évi 1000 tonna zöldhulladékot szednek össze. Érden tippelni sem mernek, mennyi jönne össze, de havi 10 millió forint körüli összeggel dobná meg a költségeket (negyedévente 30 millió a hiányzó 40 mellé).
Még ha el is tudnának mindent szállítani, ott lenne a kérdés, amit már a mostani két szelektív kukánál is sokan feltettek: hova tegyük ezeket a kukákat? Gondoljatok bele, ha lenne egy háztartási szemét kuka, egy műanyag, egy papír, egy zöldhulladék és egy üveg. Ez öt kuka háztartásonként. Külföldön így csinálják, egy rakás tároló tartozik minden házhoz, de ott nagyobb a fegyelem is, hogy mit hova dobnak, amiben biztos segít az is, hogy külön szemétkommandók ellenőrzik, és bizony büntetnek is, ha valami nem oda kerül, ahova kellene.
Haladnak a korral is: az országban először Érd egy részén vezették be a szervezett háztól történő üveggyűjtést és rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel.
Kiderült, hogy a cégnek kész a rendszere az RFID-s azonosításhoz, hogy jegyezni tudják, ki hányszor üríttette a háztartási szemetet. Vagyis nem havidíj lenne, hanem mindenki annyit fizetne, ahányszor a kukáját elviszik. Próbának vettek egy utcát, tájékoztatták őket, és gondolták, hogy azon kipróbálják. A reakció szinte félelmetes: feljelentették őket, hogy rongálják a kukákat, mert ráragasztották az RFID címkéket. Nesze neked haladás!
Egy mondattal elintézve: nehéz a lakossági hulladékszállítók élete.
Végezetül két hasznos link: egy előző bejegyzésem, hogy milyen hulladékot hol lehet Érden leadni és az Érdlakó kis szelektív-eligazítója.
