Ez fogós kérdés, de megpróbáltam utánajárni. Először csak saját erőből, aztán meg segítséget kérve. Hosszú lesz, ülj le, teremts nyugodt környezetet, és csak utána állj neki.
Először lássuk, miből áll össze a vízdíj. Ha ránézel a számlára, akkor láthatod, hogy alapvetően két tételről van szó: alapdíj és fogyasztási díj.
Az alapdíj egységes mindenkinek, vagy legalábbis nincs halálra bonyolítva. Igazából egy dologtól függ: a bevezető cső áteresztő képességétől. Konyhanyelven: ha a bevezető cső nagyobb átmérőjű, vagyis többet tudsz ugyanannyi idő alatt kinyerni, mint egy kisebb csővel, akkor többet fizetsz.
Az alapdíj a fogyasztástól független, és arra szolgál, hogy fedezze a mondhatni állandó költségeket, mint amilyen a közműrendszer fenntartása, hibaelhárítás, vagy a készenléti díjak.
A fogyasztási díj pedig egyértelmű: az elfogyasztott, felhasznált víz mennyisége után kell fizetni. Itt is van egy kis nehezítés, a díj függ attól, hogy lakossági vagy nem lakossági fogyasztóról van szó.
A vízdíjat 2011 előtt az önkormányzat határozta meg a szolgáltató ajánlása alapján. Vagyis a szolgáltató számolt valamit, az önkormányzat meg vagy elfogadta (általában elfogadta), vagy visszautasította, és akkor a szolgáltatónak egy új tervvel kellett előállnia. Természetesen ne felejtsük el, hogy ÁFA is van rajta.
A szolgáltató nem csak úgy nagyjából számolt valamit, vagy kitalált egy összeget. Volt egy képlet, ami alapján számolták a díjaka, és olyanok voltak benne többek között, mint hálózat fenntartási díjak, hatóságilag megállapított vízdíj, infláció, jogszabályi változások miatti korrekció, fejlesztési díj, és hasonlók.
2011-től viszont ez kikerült az önkormányzat kezei közül. Annyiban változott, hogy a szolgáltató már nem az önkormányzatnak, hanem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak adja le. Ők is számolgatnak, majd leadják a nemzeti fejlesztési miniszternek, aki rendeletben kiadja, hogy Érden mennyi lesz jövőre a vízdíj.
Lehet, hogy csak én látom így, de ez elég értelmetlen és felesleges folyamat?
Mindez csak a körítés, nem magyarázza meg, hogy miért magasabb a díj, mint mondjuk Diósdon. Hiszen nem kenhetjük arra, hogy a megváltozott elfogadási út miatt lett több, előtte is több volt. Diósdot fogom példának venni, mert ugyanaz a szolgáltató (az Érd és Térsége Víziközmű Kft.), és amúgy is itt van a szomszédban.
Szerintem ilyet már nem egyszer csináltam más-más témában, most is először jöjjenek a tények, amikkel nem tudunk mit kezdeni.
Érd területe 60 km2, és 65-70e ember lakik itt, nagyjából 20e háztartásban. Diósd területe 6km2 nincs, és 10e ember lakik ott. Háztartást nem tudok, de ha úgy arányosítunk, ahogy Érden van, akkor mondjuk 3-5e körül lehet.
A vízhálózat tekintetében ezek fontos számok, mert emiatt teljesen mások az arányok.
Érden 4 nyomászóna van, Diósdon csak három. Ez nem nagy különbség, de ezekben összesen 20 nyomásfokozó van Érden, míg Diósdon csak 14. Ez már különbség.
A bekötővezetékek hossza Diósdon 20 km, az ivóvíz vezeték hossza 75 km, tehát az egész nincs 100 km. Érden a bekötők hossza 196 km, kétszer hosszabb, mint Diósd teljes hálózata! Ehhez jön hozzá még 400 km ivóvízhálózat, ami összesen 600 km vezeték. Ez azért már elég jelentős különbség.
Vagyis Érden egy hatszor akkora hálózatot kell karban tartani. Ez ha nem is hatszor annyi berendezést jelent, de azért jelentősen többet, mint Diósdon. Ráadásul ezek természetesen a teljes területen szét vannak szórva. Tehát ha valahol gond van, akkor Diósdon egy szempillantás alatt ott lehetnek a rendbehozáshoz, míg Érden egy ilyen kiszállás több időbe kerül, több üzemanyag kell hozzá, és mindezt több személyzet tudja csak ellátni.
Mire eddig eljutottam, gondoltam megnézem, pontosan mennyivel drágább Érden a víz, mint Diósdon. És akkor jött a feketeleves, hogy Diósdon ráadásul magasabbak a vízdíjak! Na ez hogyan jön össze, mikor egészen eddig azt ecseteltem, hogy Érden sokkal több vezeték és berendezés van, ezért érhető, ha magasabb lenne a vízdíj?
Próbáltam józan paraszti ésszel, hogy Érd a Duna mellett van, ahonnan a víz jön, Diósdra pedig még el kell vezetni a vizet, de ez sem jött be, mert Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint viszont tényleg olcsóbban kapja a vizet. Pedig azok sincsenek közelebb a Dunához.
Ekkor vettem igénybe az emailes segítséget, megkérdeztem az ÉTV-től, hogy is van ez. Leírtam nagyjából amit eddig ti is olvastatok: tudom, hogyan működik a folyamat, de hogyan számolják a javasolt díjat? A válaszban, amiből nem egy volt, mindig kiemelték, hogy 2012. január 1 óta nem emeltek árat, és azóta volt rezsicsökkentés is. Ez mondjuk nem hatott meg, mert a nagy kérdésre kerestem a választ: hogyan jön ki ez az ár.
Ekkor tudtam a képletről (illetve képletekről), ami számomra teljesen érthető is, legfeljebb a benne használt adatok nem voltak rendben. De amit utána közöltek velem, arra megint rá kellett kérdeznem, idézem szó szerint: „2013. július 1. óta – a 2014. év végétől évente a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé Társaságunk által leadott költségkimutatástól függetlenül és annak ellenére – a díjaink változatlanok, a díjainkat kizárólag a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal módosíthatná.”
Lefordítom, ha elsőre nem esne le: 2012 óta gyakorlatilag sem az ÉTV-nek, sem az önkormányzatnak nincs beleszólása a díjakba. Központilag határozzák meg hasraütésszerűen, nagyjából átvéve az előző évi árat. Vagy legalábbis semmilyen megalapozottan kapott számot nem vesznek figyelembe.
Ők ezzel zárták a levelezésünket: „Kizárólag Érdre, az érdi víz- és csatornadíjakra vonatkozóan azokat meghatározó költségadatokat és/vagy műszaki adatokat – szándékunk ellenére – azért nem tudunk adni, mert ahogy azt az előzőekben említettük, a jelenleg alkalmazott díjak gyakorlatilag 2006-tól függetlenek egymástól, sőt, 2011-től már az önkormányzatoktól is.”
Röviden: 2006 előttről nincsenek adataik, nem tudják megmondani. 2006-2011 között az önkormányzat döntött, de erről sem kaptam pontos adatokat. 2012-től pedig központilag döntenek a díjakról, ráadásul mindentől függetlenül.
Jelenleg ennek az eredménye, hogy Érden még mindig drága a víz, és mellé az ÉTV 2014-2015 között még 140 millió forintos hiánnyal zárt. Ami azt jelenti, hogy az önkormányzatnak újabb 100 milliós nagyságrendű felesleges kiadással kellett szembenéznie.
Én meg csak nézek bután, hogy senki nem tudja, miért annyi, amennyi???
