A K-Monitor Ez a minimum! programjában az egyik pont az, hogy a városi költségvetést közérthető formában is közzé kell tenni. Készítettek is egy keretrendszert, amivel ez viszonylag könnyen megtehető.
A költségvetés egy nagy mennyiségű adathalmaz, többféle mélységű felbontásban. Ez meg szokott jelenni a város weblapján, de ha mégsem, akkor nálam megtalálható – itt például a 2024-es költségvetés az utolsó módosításaival.
Aki türelmetlen, annak TL;DR: Érd MJV Önkormányzat költségvetésének feldolgozott adatai. A többiek olvassanak tovább, hogy ennek összehozása micsoda élmény volt.
Belenézve látjátok, hogy van egy összegző rész, alig 20 tétellel, majd ezek kibontása önkormányzat szinten, polgármesteri hivatal szinten, aztán intézményekre és városi cégekre lebontva. Nem egy könnyű olvasmány és ha az ember nem ismeri az összefüggéseket, akkor nem is túl érthető.
A költségvetés mindent tartalmaz, az általam feldolgozott rész viszont csak az önkormányzati adatokat. Ezt azért csináltam így, mert mindenkit leginkább az érdekel, hogy „mennyit költenek a pénzéből” – itt a fogalmi zavarral most ne törődjünk. A lényeg, hogy a polgármesteri hivatal és a legtöbb intézmény valamilyen állami támogatásból, fejpénzből, átalányból, hasonlókból tartja fenn magát. Ha ehhez az önkormányzat is hozzátesz, akkor az látszik az önkormányzati költségvetésben és ez a lényeg.
A Romics például alig pár milliót kap az önkormányzattól, miközben az éves költségvetése 2.5 milliárd felett van – ennyit kap az államtól, mert az egészségügy állami feladat. Ez is a mi pénzünkből megy, csak nem a városon keresztül, hanem teljesen más csatornán. Aki azt mondja, hogy bezzeg az x feladat többet kap az önkormányzattól, az nem érti a működést, vagy csak politikai szélhányó.
Szóval nézem ezt az adathalmazt és a könyvelők vagy pénzügyi szakemberek biztosan elégedetten csettintenek a láttán, de egy lakos ebből sok mindent nem ért. Ezért jött létre a fent már említett keretrendszer, hogy abba betolva a táblázat tartalmát szépen, színesen-szagosan, érthetően mutassa meg a városlakóknak az összegeket.
Eddig az elmélet, lássuk a gyakorlatot, mert ezt a keretrendszert felhasználva elkezdtem az önkormányzat költségvetését feldolgozni.
Azon viszonylag gyorsan túllendültem, hogy felállítsam a környezetet, ami a rendszer használatához kell. Nincs túlbonyolítva, egy óra alatt bőven megvan, ha valaki már foglalkozott hasonlóval. A leírása érthető, csak egy problémába ütköztem, de egy gyors keresés után a StackOverflow első találata máris adta a megoldást.
Van egy beállító állomány, amiben a szövegeket lehet megadni, színeket, linkeket, hasonlókat, ez megvan pikk-pakk, de később majd úgyis változtatok még rajta, ahogy látom a tényleges oldalt.
Az adatok előfeldolgozása is könnyű, egy kis Excel mágia és máris előállt a kívánt adatformátum. Ezt átmásolom a megfelelő bemeneti állományba és elindítom a feldolgozást.
És köpi a hibákat… nem számoltam meg, hány sorral volt problémája, de elég sokkal, mind bevételi, mind kiadási oldalon.
A gondja abból adódott, hogy struktúrált adatokat várt, ami nem mindig így van a költségvetés állományban – aminek nem azért ilyen a formátuma, mert ez tetszik a pénzügyeseinknek, hanem mert így kéri a felügyelő szerv.
Egyszerű példa: a B3 tétel a közhatalmi bevételek, ezen belül a B34 alábontás a vagyoni típusú adók, majd ez alatt két tétel szerepel: építményadó és telekadó, de mindkettő B34 kóddal. A feldolgozó meg nem érti, hogy ha a B3 a B3x tételek összege, a B34 a B34x tételek összege, akkor ez itt hogyan működik.
Elkezdődik a folyamat, amit a szakma adatmasszírozásnak hív. A hibakijelzés alapján tételről tételre végigmegyek és megpróbálom értelemszerűen átkódolni a hibás tételeket. A fentiekből az lett, hogy az építményadó lett a B341, a telekadó a B342 és így már a B34 tényleg az alatta lévő tételek összege.
Egyszerű, jöhet a következő! B36 egyéb közhatalmi bevételek: 7 tétel átkódolása, belefér. B4 működési bevételek: 44 tétel átkódolása, ráncolom a homlokomat. K33 szolgáltatási kiadások: 74 tétel átkódolása, morgok a bajszom alatt. K35 különféle befizetések és egyéb dologi kiadások: 137 tétel átkódolása, itt már fennhangon szídom, aki ezt kitalálta. Aztán meg a maradékok… két-három óra elmegy azzal, hogy nézem a hiba leírását, megnézem a listában, összevetem az eredeti költségvetés táblázattal és átkódolom.
Végre a feldolgozó nem jelez hibát, megjelenik a weboldal, kattintgatok jobbra-balra és két dolog ötlik a szemembe: az egyik, hogy egy panelen kb 27-28 tételt lehet megjeleníteni, aztán kifut a neki szánt keretből és ronda lesz, áttekinthetetlen és használhatatlan. A fenti bekezdésben írtam, hogy van olyan tétel, aminek 137 altétele van, finoman szólva sem fér bele a 27-es keretbe.
A másik az, hogy egy érthetetlen táblázat megjelenítése érthetetlen diagramon még mindig nem az a cél, amit el szeretnék érni.
A kettőt megpróbáltam kicsit egyben kezelni. Megpróbáltam az ilyen sok tételes sorokat szétbontani. Nézegettem, rendezgettem, új csoportokat hoztam létre és ezek szerint átkódoltam a tételeket, hogy egyrészt elférjenek a képernyőn, másrészt értelmes csoportokat hozzak létre.
Jó példa erre, hogy a K35-ben az MVP különféle projektjei 25 soron vannak, ebből készítettem egy MVP tételt K351 alatt és átszerveztem ide. Hasonló módon végigmentem az összes diagramon és csoportosítottam. Öt évet dolgoztam fel, ezért volt, amikor már meguntam és nem biztos, hogy jó munkát végeztem.
Ezek a csoportosítások elég sok időt vettek igénybe: diagram megnézése, a csoportok kigondolása, tételek átkódolása, megint feldolgozás, diagram ellenőrzése.
Egy-egy év feldolgozása így simán eltartott egy napig. A 2024-es meg kétszer ennyi ideig, mert megvolt az első változtatás is, amit nem lehet simán átvezetni. Nem is egyben dolgoztam fel, hanem darabokban, nagyjából három hét alatt végeztem az egésszel, aminek az eredménye az Érd MJV Önkormányzat költségvetésének weblapja lett.
Nem lettem teljesen elégedett az eredménnyel mire a végére értem a projektnek. Sokkal jobb, mint volt, de még mindig nem elég átlátható. Sokkal jobban bele kell ásnom magam a tételekbe és jelentésükbe.
Például egy MVP projekt kiadásai között van személyi ráfordítás, készletbeszerzés, szakmai tevékenység, tervezés, kivitelezés, nyilvánosság biztosítása, egyéb költségek, ÁFA kifizetés, közzétételi díj, természetesen mindegyik külön költségtételen, de külön költségkategóriában is. Ha azt szeretnénk látni, hogy egyes MVP projektekre mennyit fordított az önkormányzat, akkor az nagyon darabos: egy része itt van, egy része ott, csak a keresőt használva látjuk kicsit jobban az összeget.
A 2020-2023 költségvetések feldolgozása valószínűleg már így marad, azokat nem fogom felülvizsgálni. De a 2024-est a következő változtatásnál megint elő kell vennem, megint fel kell dolgoznom, átgondolom, hogy talán még többet dolgozva még átláthatóbb eredmény jön ki.
