A Magyar Szolidaritási Mozgalom, a Civil Érdek, az Érdi Bőtermő Egyesület és a Demokrata Koalíció petíciót adott át a polgármesternek, hogy csökkentsék az építményadó tervezett mértékét. Mint azt már valószínűleg mindenki tudja, magánember esetén 10%-kal (400 forintos négyzetméter árról 440 forintos négyzetméterenkénti árra), cégek esetén pedig majdnem 110%-kal (800 forintról 1700 forintra) emelték az ingatlanadó mértékét.
Ezt utólag módosították, legalábbis a céges részét, ahol áttervezték sávosra az adót. Az alapterülettől és a végzett tevékenységtől függően 880 és 1700 forint közöttire módosították a mértékét.
Érden összesen nagyjából 8500 vállalkozás működik, ezek közül 2500-nak nem kell fizetnie, mert a bevétele évi 2.5 millió forint alatt van. A többi vállalkozástól összesen körülbelül 250 millió forintot vár a város.
A polgármester érvelését értjük, csak az nem tiszta benne, hogy ez hogyan függ össze az adóemeléssel. Úgy állítja be az egészet, hogy ez a bevétel azért kell, hogy az utakat építsék, hogy a közvilágítást fizessék, hogy az óvodákat fenntartsák, és így tovább. De azt nem említi meg, hogy mindezt nem csupán a lakosoktól és az itt működő vállalkozásoktól beszedendő adóból kell kivitelezni. Ezekre a célokra még jön az iparűzési adó, és a központi adókból is egy szelet.
Mint már előzőleg írtuk, az építményadó szintje idén valószínűleg eléri az iparűzési adóból befolyó összeget, és nagyjából fele lesz annak az összegnek, amit a központi adókból kapunk. Tehát a polgármester egyoldalú elemzését nem lehet elfogadni, miközben kihátrál abból is, hogy a járdákat és utakat az önkormányzatnak kellene építenie.
Február elején fog elkészülni a költségvetés, igazán kíváncsi vagyok rá, hogy ez az adónem milyen mértékben fogja a város bevételeit gyarapítani.