Építményadó vagy ingatlanadó?

malacpersely, pénz
Ez a bejegyzés utolsó módosítása: 11 év! A benne lévő információk már nem biztos, hogy érvényesek, naprakészek!

Már nem egy levelet kaptam, ami nagyjából arról szólt, hogy „a parlament leszavazta az ingatlanadót, Érden mégis van, mi ez a disznóság?”…

Úgy látom, sokan keverik a szezont a fazonnal, mert az építményadó és az ingatlanadó nem ugyanaz.

Amit a parlament leszavazott, az egységes ingatlanadó. Teljesen homályos volt az egész, szinte csak a mértékét lehetett tudni. Elvileg az önkormányzat számolta volna ki (mert kellő helyismerettel rendelkezik), de központi adó lett volna, vagyis nem az önkormányzat, hanem az állam pénztárcáját duzzasztotta volna.

Éves szinten az ingatlan értékének 0.2-1% közötti összege lett volna, ami azt jelenti, hogy akár több százezer forintos évi fizetnivalónk is lehetett volna. Nyugdíjasoknak nem kellett volna fizetni, hanem azt csak „jegyezték” volna, és az örökösöknek kellene rendezni a számlát.

Az ingatlan értékét az önkormányzat határozta volna meg, és akinek ez nem tetszik, az választhatott volna az állam által kijelölt értékbecslők közül, de persze nem ingyen.

Ezzel párhuzamosan a helyileg kivetett ingatlan alapú adókat eltörölték volna.

Nagyjából erről szólt a be nem vezetett, leszavazott ingatlanadó.

Amit Érden (és sok más helyen is) szednek, az építmény- és telekadó. Ezt Érden már 2001 óta szedik, és erre egy 1990-es törvény ad lehetőséget, ami a helyi adókról szól.

Ezt az adót az önkormányzat veti ki (nem az állam), helyi adónak minősül (nem központinak) és ezért helyben is marad (az önkormányzat pénztárcájába kerül).

Az eddigiekből is látszik, hogy két külön dologról van szó.

Érden 2001 és 2011 között szintén érték alapú építményadó volt terítéken, viszont ezzel sokan visszaéltek az általános vélekedés szerint. Az tény, hogy Érden igen ritkák voltak a 30 millió forint feletti értékű ingatlanok… Ennek mértéke az ingatlan értékének 50%-ának a 0.45%-a, vagy egyszerűbben fogalmazva: az érték 0.225%-a évente. 

Az érték alap elég ingoványos talaj, mert ki és milyen szempontok alapján határozza meg, hogy egy ingatlan mennyit ér? Ha most azt mondanák, hogy viszik a házat, ha nem fizetek 20 milliót, valószínűleg megpróbálnám összekaparni a pénzt, mert nekem ér annyit. De ha el akarnám adni, csodálkoznék, ha 15 milliót, vagy annál többet kapnék érte. Akkor most mennyit ér?

Ehelyett vezették be a terület alapú építményadót. Ez egyrészről igazságosabbnak tűnik, mert a négyzetmétert nem lehet letagadni, másrészről viszont még igazságtalanabbnak tűnik, mert két azonos alapterületű ház között értékben akár két-háromszoros szorzó is lehet.

Az érték alapúnál mi nagyjából 20%-kal fizettünk kevesebbet, mint a terület alapúnál, mindezt úgy, hogy nem próbáltunk csalni egyik esetben sem.

Nem mondom, hogy az előző jobb volt, sem azt, hogy ez jobb. Elvégre miért fizessünk olyanért, amiért már többszörösen megfizettünk: az SZJA-zott pénzünkből vettünk anyagot ÁFÁsan, és kifizettük az összes engedélyt és tervet és hasonlókat.

De igazságot tenni adóügyben nem lehet, nem is próbálkozom rá. Aki ismer akár csak egy „igazságos” adót is, az szóljon.