Szeptember 21-22-én harmadszor rendezték meg a Civitas Sapiens Okos Város konferencia és kiállítást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amin volt szerencsém résztvenni. A vendégország Csehország volt és előadásaikban és a bemutatóteremben is jelen voltak.
Az első napot online oldottam meg, két teremben folytak az előadások. Volt itt minden, vágyálmoktól konkrét megvalósításokig. Sajnos némelyik előadás csehül folyt, aminek nem volt az online felületen fordítása.
Számomra főleg a „Jövő szekció” volt érdekes, ahol először energetikáról, majd adatvagyonról volt szó, majd egy jó kis kerekasztal beszélgetés volt az okosvárossal kapcsolatos tapasztalatokról, jelenlegi trendjeiről és hogy egyáltalán mi az okosváros.
Sok definíciója van, lehetne intelligens városnak hívni vagy digitális városnak, de a lényeg az, hogy a technika segítse a fenntarthatóságot. Ehhez sokféle metrikát kell figyelni, gyűjteni, elemezni és az elemzések alapján hozott döntésekre lehet azt mondani, hogy okos lesz tőle a város.
Persze ez így egyszerűnek hangzik, a technika öles léptekkel halad, megpróbál mindent kiszolgálni, esetleg még olyan igényeket is, amikről nem is tudjuk, hogy lennének. Viszont a közigazgatás, a pénzügyi lehetőségek és a gondolkodásmód nagyon nehezen és nagyon lemaradva követi csak.
Később a különféle megoldások hasznát ecsetelte egy előadó, hogy a bekerülés mérhető, a megtérülés viszont csak hosszú távon, de a tapasztalatok szerint a megfelelő használattal behozza az árát. Ez egy fontos téma, mert nagyjából semmibe sem szabadna úgy pénzt tenni, hogy nem tudunk valami pozitív hatást kimutatni.
Például ha az egészségügyi megelőzésbe teszünk pénzt, akkor 5-10-15-20 éves távlatban látnunk kellene, hogy kevesebb mondjuk a rákban vagy tüdőgondokkal, vagy más betegségekben szenvedők aránya. Ha nem így van, akkor csak kidobott pénz volt. Viszont ezt is a rákfenéje: nem lehet egyből hatást mérni, hanem csak jó idő múlva, ezért kétséges az eredménye, míg ezek a számok rendelkezésre nem állnak.
Ugyanez igaz balesetmegelőzésre, környezetvédelemre és még egy csomó más területre.
Az okos városoknál az a szerencse, hogy vannak olyan early adopterek, akik bevezették, kiépítették már a rendszerüket, tovább csiszoltatták az informatikát mögötte és most már konkrét eredményekről tudnak beszámolni. Nem csak a bekerülést tudják megmutatni, hanem mellé tudják tenni a megtakarítás, bevétel, vagy egyéb pozitív hatás számait is.
A lényeg egyébként nem más, mint egyéb beruházások esetében: koordináltan, nem szigetszerűen, hanem rendszerben nézni a dolgokat és hatásokat és mindenkinek részt kell benne vennie: a lakóknak, a városnak, a hivatalnak.