Nagyon sok kérdés felmerült az érdi kamerarendszerrel kapcsolatban, ezért összeszedtem, amit tudtam, köszönöm Somogyi Tamásnak a segítséget.
A rendszer mondjuk három ütemben került telepítésre.
A „nulladik” ütem azt jelentette, hogy itt-ott elszórtan megjelent pár kamera. Ezek alapvetően az adott megvalósításhoz kötődtek, sem típusban, sem minőségben, sem összeköthetőségben nem egyeztek, nem alkottak rendszert.
Az első ütemben már tervezetten készült, 143 kamerát telepítettek 2018-ban.
A második ütem szintén tervezetten készül, ebben a leírás alapján még egyszer ennyi készülék van. Ez éppen folyamatban van, a helyek kialakítása és a kamerák felszerelése folyik.
Második ütemben beszerzett a város 6 mobil kamerát is, nem kimondottan, de azért hangsúlyosan a szemetelés visszaszorítására. Ezeket egy-egy helyre fogják kitenni, aztán amikor ott már rend van, amikor már megbüntettek valakit, amikor már nem hordják oda a szemetet, akkor megy a következő helyre, szépen körbejárva a várost.
A kamerák IP kamerák, vagyis „interneten” adják a képet. Mérések szerint az átviteli sebesség nem teljesen olyan, mint a szerződésben szerepel és elvárható, ezért van olyan, hogy „bedugul” és nem minden kamera képe látható.
Kétféle kamera van, a „fix”, meg a „dómos”, vagyis a hagyományos, ami kamerának néz ki és egy irányban figyel, és a félgömb, amelyik 360 fokban forgatható. A forgatás manuális, vagyis nem pásztáz folyamatosan, hanem ha a kezelő azt szeretné, akkor bepörgetheti, hogy hova nézzen.
A kamerák jó eséllyel ELMŰ oszlopra, vagy annak közelébe kerülnek, hogy az áramellátást könnyebben meg lehessen oldani. Természetesen az áramot fizeti a város az ELMŰ felé, illetve ha valahova új készüléket szeretne telepíteni, akkor is az oszlop tulajdonosához kell fordulni engedélyért, a megfelelő dokumentációt csatolva.
Kifejezetten rákérdeztem, nincs olyan Érden, hogy üres kameradoboz. Ami kint van, abban van szerkezet. Az összes szerkezet közterületen van, amit esetleg láttok iskolákon belül, azok a saját belső rendszereik, nincsenek összekötve a városi hálózattal.
Jelenleg egy időben egy ember nézi a kamerák képét, vagy inkább mondjuk azt, hogy egy ember kezeli. Folyamatosan figyelni ugyanis lehetetlen. A Polgárok Házában levő teremben 6 nagy monitor van, és egy kisebb kijelző. Mindegyiken négy kép fut, vagyis összesen 24-28 képet lát a kezelő egyszerre. Nem nehéz kiszámolni, hogy a maradékot akkor senki nem figyeli és ez a 24-28 is erősen kérdéses, hiszen két szeme van az embernek, amelyik egy helyre fókuszál, tehát nagy az esélye, hogy ha nem éppen arra a kamerára figyel, ahol az akció van, akkor lemarad.
A rendőrséggel 2018 óta nincs szerződés a kamerák figyelésére, de belátható, hogy ők is körülbelül ilyen hatékonysággal tudnák megoldani, hacsak nem állítanak be egyszerre vagy 20 főt. A kamerák egy része (41 darab) rendszámfelismerős, de emögött nincs szoftver, kihasználatlanok, sima kameraként szolgálnak.
Ezért van az, hogy nem hallunk folyamatosan arról, hogy valakit elkaptak vagy valamit intézkedtek azonnal egy kamerán látott esemény alapján. Csak utólagos kikérések érkeznek, amikor a felvételt vagy a rendőrség vagy a hivatal kikéri valamilyen ügy folyományaként. Magánszemélyek nem férhetnek hozzá a felvételekhez, bár egy ilyen megkeresés is érkezett. Az volt a megoldás, hogy a kezelő végignézte a felvételeket és leírta, amit látott, természetesen a személyes adatok kihagyásával.
Nagyjából 24-25 napi tárolókapacitása van a rendszerben, ez a második kör teljes bekötése után csökkenni fog. Ezzel lehet gazdálkodni, ha megkeresés érkezik, hogy a felvételre szükség van.
Ahogy fentebb írtam a rendszámfelismerő kamerák jelenleg kihasználatlanok és ezek a kamerák nem alkalmasak sebességmérésre sem. Technikailag még csak-csak, de olyan feltételek vannak, amikkel nagyon nehéz hitelesíttetni őket erre a felhasználásra.
A jelenlegi kamerák helye térképen is megnézhető a város térinformatikai rendszerében, az újak pedig üzembe helyezés után kerülnek fel. (Városgazda / Térfigyelő kamerák BE)
