Eddig nem hittem el, hogy értelmes emberek habzó szájjal egymás ellen fordulhatnak a politika miatt. Történt velem egy s más, de most kifejezetten egy szálka-gerenda szituációról szeretnék beszélni. Nevek említése nélkül, csak egy kis történet, hogy kibeszéljem magamból.
Van egy ember, akivel megismerkedtem, normális kapcsolatot ápoltam éveken át. Elkavarodott a politika fele, és kikötött a jelenlegi önkormányzatnál.
Én nem titkolom, hogy ambivalens érzéseim vannak az önkormányzattal kapcsolatban. Egyrészt örülök a fejlődének, másrészt viszont keveslem a kezdeményezőképességet. Egyrészt becsülöm a munkájukat, másrészt szapulom, mert sokszor béna a kivitelezés. Egyrészt beszélgetek a képviselőikkel, másrészt utálom, amilyen stílusban megnyilvánulnak. Folytathatnám, de minek. A lényeg, hogy ha kell, dicsérem őket, ha kell, szapulom.
Túlléptem a saját büszkeségemen is, mindegy, hogy velem hogyan bánnak úgy cuzammen, ha abból valami jó kijöhet a városnak. Ennek érdekében jó pár csoportnak tagja vagyok, részt veszek a munkájukban, vagy csak támogatom őket.
Tehát: van ez az ember, és vagyok én. Egyikünk sem rejtette eddig sem véka alá, hogy nem értünk mindenben egyet, hogy vannak esetek, amikor markánsan más oldalon állunk. De megértéssel próbáltuk fogadni a másik felet.
Most viszont valami elszakadt bennem.
Volt régebben egy beszélgetésünk, ahol a szememre vetette, hogy egy bizonyos csoport egyik tagja (aminek én is tagja voltam) miket írt a neten. Az adott iromány az alapján készült, ami megjelent az Érdmoston.
Mivel az érdi emberek nagy része az Érdi Újságból és az Érdmostról tájékozódik, ezért ami ott van, az jut el hozzájuk. Az Érdmost cikke tele volt egyéb… hogy is mondjam finoman… erős pontatlanságokkal. Nekik valahogy nem tette ezt szóvá azóta sem.
Furcsa logika, hogy ha rávilágítok valamire, akkor nem az a hibás, aki elkövette, hanem aki felhívta rá a figyelmet. Mondjuk ilyet sem először tapasztalok.
Szerinte ezzel rossz társaságba keveredtem.
Most ugrás a jelenlegi helyzetre.
Egy FB csoportban, aminek 10+ ezer tagja van, valaki elejtett egy olyat, hogy be kellene menni az önkormányzathoz, kirángatni a sok mocskot és megkövezni.
Ebből egy régebben normális, ma már kimondottan pártpropagandát nyomó weboldal egy szép kis cikket kerített, és az adminok büntetőjogi felelősségét firtatta. Nem akarom túlmagyarázni, hogy ez miért értelmetlen több szempontból is. Fent említett ismerősöm napi kapcsolatban van a weboldal egyik vezetőjével és ismeri az FB oldal adminjait is.
Ezért megkérdeztem, hogy nem érzi-e úgy, hogy ezzel most ő került rossz társaságba. Megmondom őszintén, nem arra a válaszra számítottam, mint amit kaptam.
Nemrég volt egy ember a polgármesteriben, aki majdnem megvert egy ott dolgozó nőt, mert nem akart adót fizetni. Ez szerinte politika volt. Nemrég őt is megfenyegették. Ez szerinte politika volt. Ugyan nem mondta ki egyenesen, de erősen efelé ment a beszélgetés: ezért jogos, ami az FB csoporttal és az adminjaival történik.
Mondja ezt egy olyan csoport tagja, amelyiknek „viszket a tenyere”? Amelyiknek egy másik tagja szerint aki nem ért velük egyet, azokat a „taknyukon és vérükön kell kirángatni”? Amelyik anyacsoportja teleplakátolja uszító propagandával az országot?
Úgy érzem magam, mintha Besenyő Pista bácsi lennék. Egész nap kiabálni tudnék, hogy Nooooooooooormális?
Kedvesen felhívta rá a figyelmemet, hogy ez csak a bemelegítés, és semmi ahhoz képest, ami majd ősszel-tavasszal lesz. Ha nem ő mondta volna, fenyegetésnek vettem volna, de ő nem ilyen. Őt nem mosom egybe a fent említett álkeresztény, viszketős tenyerű, taknyos-nyálas, propagandista csürhével. Ő attól fél, hogy egy 10+ ezer emberes csoportban valaki szájkaratézik.
Mindenesetre észben fogom tartani, hogy a politikai mocsok megint felülírt legalább három emberi kapcsolatot.
Készültem erre, de nem készültem fel. Tudtam, hogy ez az idő el fog jönni, ezért készültem rá. De felkészülni nem lehet rá. Nem mondom, hogy amit mondott, abban nincs igazság. Eszem ágában sincs. Azt sem mondom, hogy “mi” jobbak lennénk. Ezt sem merem azért kategórikusan kijelenteni. Sok esetben még egy kapura is játszunk, ez is teljesen egyértelmű. Csak azt kérem, hogy a mérce is egyforma legyen.
Meg tudnánk beszélni? Hogy a fenébe ne! Csak most kicsit úgy érzem, hogy elbeszélünk egymás mellett, és nekem most ehhez nincs kedvem. De nem hagyom annyiban, később biztosan visszatérek a témára és próbálom feloldani a feszültséget, amennyire csak lehet.
Hiába hord most bárki bármilyen színű nyakkendőt, hiába van most bárki bármilyen pozícióban, hiába tagja vagy nem tagja most bárki bármilyen csoportnak. Emberek vagyunk, értelmes lények, és ezt sosem szabad elfelejteni. Ha megbántanak, ugyanúgy fáj.
(Ez a bejegyzés nem a politikáról szól, csak említést kap benne. Ez a bejegyzés a közösségről, az emberekről, és a fájdalmamról szól.)
Frissítés
Azóta ismét beszéltünk, mert ő sem érezte jól magát, ahogy elváltunk. Kettőnk között rendbe tettük a dolgokat, megbeszéltük. Nem értettünk most sem mindenben egyet, de ez már csak ilyen téma. Minden esetre szerintem mindketten jobban fogunk aludni ma éjszaka.
