Érd lesz a megyeközpont? Két megyei matricát kell vásárolni? Mi ennek az egész kavarásnak a lényege? Sok félreértés kering ebben a témában, kicsit próbálom tisztítani a képet.
Magyarország megye-rendszere a közigazgatás területi alapja. Ezen belül vannak a járások, majd a különféle méretű és „rangú” települések. Hazánknak 19 megyéje van, plusz Budapest. Érd Pest megyéhez tartozik, aminek a megyeszékhelye Budapest, ami viszont közigazgatásilag külön egység. Kicsit felemás így a helyzet. Na, mindennek semmi köze az egyszerűen csak „Pest megye és Budapest különválása”ként emlegetett eseményhez.
A megye és a főváros ugyanis nem a magyar közigazgatásban, nem a megye-rendszerben, hanem a régió-rendszerben fognak elválni egymástól, ha minden sikerül.
A régió-rendszer a megye-rendszer felett helyezkedik el, és 7 területre osztja az országot. Vagyis van 7 régiónk, ebben 19 megyénk, ebben 170 egynéhány járás, amin belül 3100 pár település van. A pontos adatokat mindenki kikeresheti magának, én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy attól, hogy ezentúl 7 régió helyett 8 lesz, attól még a megyék száma, elhelyezkedése, a benne levő települések, vagy éppen a megyeszékhelyek nem fognak változni.
De miért van szükség erre a régió-változtatásra? Röviden: az EU támogatások miatt.
Hosszabban azért, mert az egész régió-rendszer a NUTS 2 alapja, amit máshogyan tervezési statisztikai régióknak is szoktak hívni. Minden EU-s országot régiókra osztottak fel, mégpedig az adott ország ajánlása alapján. Magyarország úgy gondolta, hogy ezeket a régiókat vezeti be (egyébként logikusan), és ezeknek a területeknek a különféle statisztikái alapján jogosultak a hazánknak juttatott EU-s támogatások elosztására.
Amikor ezt felosztották Magyarországon, akkor még a Közép-Magyarország régió olyan helyzetben volt, hogy simán kaphatott különféle támogatásokat. Ezért Budapest is kapott rendesen, szépen fel is fejlődött. Viszont azóta megváltozott a helyzet: Budapest önmagában olyan fejlettségi szinten van (nem általánosan, hanem a NUTS2 statisztikailag figyelembe vett számai alapján), hogy ez a régió már nem kap annyi támogatást. Ehhez képest Pest megyére meg ugye ráférne még bőven némi pénzmag.
Ezért indult a kezdeményezés, hogy most már váljon le a főváros Pest megyéről a régió-beosztásban (ismét: nem a megye-beosztásban!), mert így Budapest mondjuk csak kicsivel kap majd kevesebbet a mostanihoz képest, de Pest megye erősen jól jár a váltással.
Ennek a kezdeményezésnek több lépcsőfoka van, aminek egy részét már sikeresen vettük.
Először is Magyarországon kell kezdeményezni, hogy ezt akarjuk. Ezzel nem volt gond, polgármesterünk már akkor pedzegette a dolgot, amikor még nem volt polgármester, hanem a Pest megyei közgyűlés elnöke volt, és természetesen a többi megyei település is a kezdeményezés mellé állt.
Tehát a megyei közgyűlés simán megszavazta, jöhetett a második: mindezt az országnak is akarnia kell, vagyis pontosabban fogalmazva a kormánynak is. Ezen is túl vagyunk, a kormány rendeletbe fogadta, hogy ezt ki kell dolgozni, és be kell nyújtani az EU-nak.
Jöhet a harmadik lépés, hogy az EU áldását adja rá. Ez nagyjából csak formai, nem hiszem, hogy belekötnének, bár amilyen kapcsolatban vagyunk most (illetve pontosabban amilyen kapcsolatban a kormány van az EU-val) lehet, hogy kicsit erősködni fognak. Egyébként nem példa nélküli a dolog, több országban is külön régiót jelent a főváros. Ennek 2018-ig van határideje, addig el kell intézni, hogy a 2020-ban kezdődő következő ciklusban (csak finoman: EU-s támogatási ciklusról beszélünk) már eszerint osszák a pénzt.
Ha mindez végigmegy, ahogy az előző mondatból is kiderült, hogy csak 2020-tól lesz foganatja. Addig tart a jelenleg is futó ciklus, abban ez már nem oszt, nem szoroz.
Ha esetleg ezen felül megváltozik Pest megye székhelye, vagy bármi más is változik a közigazgatási berendezkedésben, annak semmi köze a fenti váláshoz.
