A SUMP második körös civil egyeztetésére nem tudtam elmenni, ezért elküldtem az irányokat, hogy én merre vinném a várost.
Számomra az elérendő célok röviden:
- ténylegesen fenntartható közlekedés
- társadalmi támogatottság és elfogadás
- nulla hulla a közlekedési baleseteknél
- okosváros közlekedés szempontjából
Szemléletformálás
A fenntartható városi mobilitási terv sikere nem kizárólag a mérnöki megoldásokon és az infrastruktúra-fejlesztéseken múlik. Az alapvető változás a gondolkodásmódban és a döntéshozói, valamint a lakossági magatartásban rejlik. Hiába épül ki kerékpárút-hálózat, ha az emberek nem látják meg annak előnyeit, nem érzik magukénak a változást, vagy nincsenek tisztában a közösségi közlekedés, az autómegosztás vagy a gyaloglás pozitív hatásaival. A tájékoztatás és ismeretterjesztés célja, hogy érthetővé tegye a terv céljait, bemutassa az új opciókat, és rávilágítson a személyes választások környezeti, gazdasági és egészségügyi következményeire. Ez teremti meg azt a társadalmi elfogadottságot és támogatást, amely nélkül még a legkiválóbb tervek is kudarcra vannak ítélve. A felvilágosítás a félelmek eloszlatásáról és a fenntartható közlekedési módok „vonzóvá tételéről” szól.
A mobilitási szokások megváltoztatása hosszú távú folyamat, ezért a tájékoztatás, felvilágosítás és szemléletformálás nem egy egyszeri, kipipálandó kommunikációs kampány. Ahhoz, hogy a fenntartható megoldások a mindennapi rutin részévé váljanak, folyamatos megerősítésre, oktatásra és párbeszédre van szükség. Egy új közlekedési forma bevezetése, egy zóna átalakítása vagy az új kiviteli tervek mindig újabb kommunikációs kihívásokat teremtenek. Ráadásul a társadalmi igények és a technológiai lehetőségek folyamatosan változnak (pl. e-rollerek, új telekocsi platformok), ami megköveteli a szemléletformáló üzenetek és módszerek adaptálását. Egy folyamatos tájékoztatási stratégia biztosítja, hogy a terv ne csak papíron éljen, hanem beépüljön a városi élet szövetébe, és az új generációk számára már természetes választássá váljon a fenntartható közlekedés.
A siker azon múlik, hogy a város lakói mennyire érzik magukénak a tervet. A szemléletformálás kulcsfontosságú eleme a részvétel erősítése, azaz a lakosság bevonása a tervezésbe és megvalósításba. Ha az emberek tájékozottak, megértik a döntések okát és látják saját közlekedési szokásaik tágabb kontextusát, sokkal nagyobb eséllyel lesznek nyitottak az újításokra, sőt, akár maguk is aktívan a változás mellé állhatnak. Ez a fajta tudatosítás segít leküzdeni az ellenállást, építi a bizalmat a városvezetés és a lakosság között, és biztosítja, hogy a terv ne csak a számokat nézze, hanem az emberi tényezőt, a jól-létet és az életminőséget helyezze a középpontba. A tájékoztatás teszi lehetővé, hogy az egyén felelős választásokat hozzon, ami a fenntartható mobilitás legfőbb motorja.
Gyalogos közlekedés
Érd kertvárosi környezetében az 5 perces város koncepciója nem életszerű, ám a gyalogos közlekedés központi szerepet játszik a fenntartható mobilitás megteremtésében, elsősorban a tömegközlekedés elérhetőségének biztosításával. Alapvető cél, hogy a lakosok számára támogatható legyen az a célkitűzés, miszerint a tömegközlekedési megállóhelyek legfeljebb 10 percnyi gyaloglással elérhetők legyenek. Ez az időkeret reális és ösztönzi az autóról való átállást. A gyaloglással kezdődő utazási lánc csak akkor működik, ha az első szakasz – a háztól a megállóig – kényelmes, biztonságos és vonzó. Ehhez elengedhetetlen a gyalogos infrastruktúra minőségének fejlesztése is.
A gyalogos közlekedés vonzereje és biztonsága három infrastruktúra-elemtől függ. Jó állapotú járdák szükségesek a sérülések elkerüléséhez és a zökkenőmentes haladáshoz, különösen a babakocsival, kerekesszékkel vagy idős korban közlekedők számára. A megfelelő, a járdák teljes hosszán végigfutó közvilágítás biztosítja a biztonságérzetet a sötétedés utáni időszakban. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek (zebrák) sűrű és stratégiailag indokolt elhelyezése kulcsfontosságú. Ezeknek az átkelőknek nemcsak elegendő sűrűségűnek, hanem jól láthatónak és ha szükséges, akkor megfelelően biztosítottnak is kell lenniük (pl. lámpával vagy járdaszigettel), hogy a gyalogosok kockázatmentesen és gyorsan juthassanak át az úttesten, ezáltal növelve a gyalogos hálózat használhatóságát és egységességét. Minden későbbi tervnek és fejlesztésnek figyelembe kell vennie a fenti keretrendszer elemeit.
Kerékpáros közlekedés
A kerékpáros közlekedés fejlesztése szempontjából Érden is fontos a meglévő úthálózat intelligens felhasználása. A nagyobb forgalmú főbb útvonalakon szükséges lehet a kerékpársávok kialakítása, amelyek útburkolati jellel és esetleges fizikai elválasztással biztosítják a kerékpárosok biztonságát. Ezzel szemben a kisebb, lakóövezeti utcák esetében gyakran elegendő a nyitottabb, kerékpáros forgalommal javasolt utak kijelölése, ahol a kerékpárosok és az autók osztoznak az útfelületen, de az autósok sebességkorlátozással és nagyobb odafigyeléssel közlekednek. Ehhez elengedhetetlen egy átfogó kerékpárforgalmi hálózati terv kidolgozása, amely pontosan meghatározza a prioritásokat és a szükséges beavatkozásokat, biztosítva a hálózat folytonosságát és a biztonságos útvonalakat a város egész területén.
A kerékpáros mobilitás népszerűsítésének és hatékonyságának növelése érdekében kulcsfontosságú az intermodális megoldások integrálása. Kiemelt jelentőséggel bír a tömegközlekedési csomópontokban, elsősorban a vasútállomásokon és nagyobb buszmegállóknál a B+R (Bike and Ride), azaz a kerékpártárolók kiépítése. Ez lehetővé teszi a lakosok számára, hogy kerékpárral jussanak el a csomópontig, majd átszálljanak a távolsági vagy nagyobb kapacitású tömegközlekedésre. Ezen túlmenően, a hálózati sűrűség és a rövid útvonalak támogatása érdekében javasolt megvizsgálni az egyirányú utcákban történő kétirányú kerékpáros közlekedés engedélyezését. Ez jelentősen csökkenti a kerülőutak hosszát, gyorsabbá és vonzóbbá teszi a kerékpáros utazást, miközben a megfelelő jelölésekkel és forgalomcsillapítással a biztonság is fenntartható.
Ebben a kategóriában a kerékpár van nevesítve, de ide tartoznak a rollerek, a görkorcsolyák, a segway-ek, az uniciklik, és hasonló eszközök, akár emberi, akár elektromos meghajtásúak.
Bérelhető mikromobilitás
Érd fenntartható városi mobilitási tervének részeként kiemelt figyelmet kell fordítani az olyan mikromobilitási eszközök beillesztésére, mint a bérelhető e-rollerek és a közösségi kerékpárok. A jelenlegi szolgáltatás nem fedi le a város teljes területét, ami korlátozza a felhasználhatóságot. A szolgáltatókkal való együttműködés szükséges annak érdekében, hogy a rollerek és/vagy bérkerékpárok elérhetővé váljanak a város egész területén, különösen a kertvárosi zónákban segítve a célállomáshoz való eljutást. Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen a szolgáltatás rendezése a közterület védelme érdekében. Mobilitási pontok (hubok) kijelölésével, ahol a rollereket és kerékpárokat fel lehet venni és le lehet adni, megelőzhető az eszközök rendezetlen elhagyása, növelhető a közlekedésbiztonság, és javítható az utcakép.
A bérelhető közlekedési eszközök szerepének növelése érdekében Érdnek rendszerszemléletben kell gondolkodnia. A bérbringa rendszer bevezetése vagy egy másik rolleres szolgáltató bevonása megteremti a versenyhelyzetet, ami javítja a szolgáltatás minőségét és csökkenti az árakat. Több szolgáltató bevonása a technológiai innováció és a rugalmas „out-of-the-box” megoldások révén gyors és költséghatékony bővítést tesz lehetővé. A cél, hogy a lakosok és a látogatók számára mindig elérhető alternatíva álljon rendelkezésre, ha valamilyen okból kifolyólag nem rendelkeznek saját eszközzel, vagy nem azzal indultak el. A bérelhető mikromobilitási eszközök így nemcsak kiegészítik a gyaloglást és a tömegközlekedést, hanem az intermodális utazások alapvető láncszemeivé válnak, hozzájárulva a magánautó-használat csökkentéséhez.
Gépjárművel közlekedés
Érd SUMP-jának alapvető célja kell, hogy legyen a közterület prioritásainak újradefiniálása, elfordulva a korlátlan gépjármű-tárolás támogatásától. A P+R (Park and Ride) bővítésének elvetése egy racionális döntés, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy az újonnan épített parkolók gyorsan megtelnek, és csak újabb gépjárműforgalmat generálnak, logisztikailag és gazdaságilag is fenntarthatatlan spirált hozva létre. Ehelyett a parkolási kultúra megváltoztatására kell fókuszálni. A közterületi parkolás tiltása egyes területeken (különösen a kertvárosi utcaképet elcsúfító, folyamatosan kint álló járművek miatt) nemcsak az esztétikát védi, hanem ösztönzi az ingatlanon belüli parkolóhelyek kialakítását, megszüntetve azt a rossz gyakorlatot, hogy a közút szabad és ingyenes tárolóhelyként funkcionáljon. Ez a szigorítás a lakó- és pihenőövezetek kijelölését is lehetővé teszi, ahol a biztonság és az életminőség a legfontosabb szempont. Ennek eléréséhez valószínűleg helyi és országos rendeleteket is módosítani kell.
A fenntartható közlekedés alapja a biztonságos és egyenletes forgalom. Érden drasztikusan növelni kell a 30 km/h-s övezetek, valamint a lakó- és pihenőövezetek számát és megfontolandó lehet akár a teljes várost lefedő 30 km/h-s sebességhatár bevezetése. Ez nem feltétlenül jelent lassabb utazási időt: a sebesség uniformizálása (azaz a lassulások-gyorsulások megszűnése) egyenletesebb, kiszámíthatóbb és valójában gyorsabb átlagos haladást tesz lehetővé, csökkentve a baleseti kockázatot és a zajterhelést. A sebességszabályozás hatékonyságának növelése érdekében jó irány lehet a kormányzati lobbizás az átlagsebesség mérésének és szankcionálásának bevezetéséért. Az átlagsebesség ellenőrzése sokkal jobb a közlekedési fegyelem megteremtésében, mint a pontszerű sebességmérés, hiszen az egységesen alacsony sebesség tartására ösztönöz, biztosítva ezzel a biztonságos együttélést a gépjárművek és a védtelen közlekedők között.
Tömegközlekedés
A jelenlegi, távolsági autóbuszokra és csekély számú helyi járatra épülő tömegközlekedési rendszer nem szolgálja optimálisan a város belső mobilitását. A SUMP-nak kiemelt célnak kell tekintenie a hálózat olyan áttervezését, amely minden lakos számára garantálja a tömegközlekedési megálló 10 perces gyaloglással való elérését. Ez a cél a jelenlegi hosszú, ritka útvonalak helyett sűrűbb, kisebb sugarú útvonalak kialakítását igényli. A leggazdaságosabb működést az átgondolt körjáratok vagy egy mátrixos hálózati elrendezés biztosíthatja, amely a fő csomópontokat (pl. vasútállomások) hatékonyan összeköti a lakóövezetekkel. A ritkábban lakott, kertvárosi területeken, ahol a nagyméretű buszok üzemeltetése indokolatlanul drága lenne, megfontolandó a kisebb kapacitású járművek vagy az igényvezérelt (on-demand) közlekedés bevezetése. Ez utóbbi rugalmasan reagálna az aktuális utasigényekre, elkerülve az üresen közlekedő buszokat.
A hálózatátalakítás finanszírozása és üzemeltetése nehéz kérdés. A városnak alaposan mérlegelnie kell, hogy a megújult tömegközlekedési rendszer fenntartását továbbra is a regionális szereplő, a Volánnal való együttműködés keretében oldja meg, megpróbál bevonni másik vagy további szolgáltatót, vagy a város maga veszi át a helyi járatok üzemeltetését. Egy szolgáltatóval való partnerség előnye a meglévő infrastruktúra, járműpark és szakértelem, hátránya viszont az, hogy a helyi igények és a regionális, távolsági célok ütközhetnek. A helyi üzemeltetés nagyobb rugalmasságot és kontrollt biztosítana a városnak a menetrend, az útvonalak és a járműtípusok (pl. kisebb buszok, elektromos járművek) felett, ami jobban illeszkedne a SUMP fenntartható célkitűzéseihez és az okosváros koncepcióba való integrációhoz. A döntés meghozatalánál a pénzügyi terhek és az elérhető szolgáltatási minőség közötti egyensúlyt kell figyelembe venni.
Okosváros
Érdemes lenne bevenni az okosváros koncepcióját, aminek alapját a közlekedési adatok valós idejű gyűjtése és elemzése adja. Érd meglévő kamerarendszerének intelligens szoftverrel történő kiegészítése jó lépés lenne: ez a szoftver képes lenne elemezni a forgalmi helyzetet, pontos riportokat készíteni a torlódások okairól és helyszíneiről, valamint proaktívan javaslatokat tenni elkerülő útvonalakra. Ezen felül, a rendszer felhasználható a balesetek, szabálytalan parkolások vagy közlekedési fennakadások azonnali jelzésére. Az okosváros platformnak integrálnia kell a különféle mobilitási formákat: a roller- és bérkerékpár-kölcsönzők valós idejű adatait (eszközök helye és töltöttsége), valamint a busz- és vasúti menetrendek adatait. Ez az integrált rendszer nemcsak a városvezetésnek nyújt kritikus tervezési információkat, hanem a lakosság számára is egységes, azonnal hozzáférhető mobilitási képet biztosít.
A közlekedés és az okosváros koncepció további fejlesztési irányai a rendszerek optimalizációjára és a felhasználói élmény javítására fókuszálnak. Az egyik legfontosabb kiegészítő fejlesztés az adaptív forgalomirányítás, ahol a forgalmi lámpák ciklusai dinamikusan, a valós idejű forgalomáramlás alapján változnak, ezzel csökkentve a felesleges megállásokat és a torlódásokat (ami támogatja az egyenletesebb, 30-as sebességet). Bevezethető lenne az okos parkolás rendszere, ahol szenzorok jelzik az elérhető parkolóhelyeket (beleértve a kijelölt mobililitási hubokat is), csökkentve ezzel a parkolóhelyet kereső járművek forgalmát. Hosszabb távon Érd törekedhet a MaaS (Mobility as a Service), azaz a Mobilitás, mint Szolgáltatás koncepciójának bevezetésére, ahol a felhasználók egyetlen okostelefonos alkalmazásban tervezhetik meg, foglalhatják le és fizethetik ki az összes elérhető utazási módot (tömegközlekedés, roller, taxi, bérbringa). Végül a hálózatba kapcsolt levegő- és zajszennyezés-érzékelők adatai folyamatosan informálhatják a várost a forgalmi döntések környezeti hatásairól.
Intermobilitás
Jelenleg is vannak olyan csomópontok a városban (leginkább Érd Alsó), amelyik többféle közlekedési módot fognak össze. Ennek további erősítése és továbbiak létrehozása szükséges. Egy jól működő csomópont nem csupán egy megállóhely, hanem egy Mobilitási Hub, amely egyesíti az összes eddig vázolt elemet:
- Tömegközlekedési Kapcsolat: Garantált vasúti és/vagy busz csatlakozás, valós idejű menetrendi információk, ami az okosváros integrációjának része.
- Gyalogos Elérhetőség: A csomópontot környező járdák jó állapota, megfelelő közvilágítás és biztonságos gyalogosátkelőhelyek biztosítása, garantálva a 10 perces elérhetőséget a környező területekről.
- Mikromobilitás és Bérleti Pontok: Jól látható és rendezett B+R (Bike and Ride) tárolók (lehetőleg fedettek és biztonságosak), valamint kijelölt felvételi/leadási mobilitási pontok a bérelhető rollerek és bérbringák számára (a rendezett szolgáltatás feltétele).
- Digitális Tájékoztatás: Okos kijelzők, amelyek integrált, valós idejű információt nyújtanak az összes közlekedési módról, beleértve a mikromobilitási eszközök elérhetőségét is az okosváros adatai alapján.
Ezeknek a csomópontoknak a fejlesztése sokkal több, mint infrastrukturális beruházás, ez a szemléletformálás és a fenntartható mobilitás népszerűsítésének fizikai tere is:
- Pénzügyi Okosság: A P+R létesítés helyett a meglévő, központi helyen fekvő csomópontok fejlesztésével ösztönözhető az autók elhagyása a lakóterületen. Aki ideér, az már tudatosan vált.
- Közösségi Tér: A Bem tér például alkalmas arra, hogy az átszállás idejét kellemessé tegye (pl. padokkal, zöld felülettel), növelve ezzel a közösségi közlekedés vonzerejét.
- Adatgyűjtési Pont: A kamerarendszer és a roller/bringa adatok itt találkoznak a legsűrűbben. Ez a csomópont tehát a város legfontosabb forgalomelemző laboratóriuma lehet, ahol a legsűrűbb mozgási adatok keletkeznek, alapot adva a további finomhangolásokhoz és a forgalom átlagsebességének egységessé tételéhez.