Megváltozol képviselő úr?

Balla Imre álarcban

Ezt kérdezte egy ismerősöm félig komolyan, félig viccesen. Egyből nevettük rajta mind a ketten, szóval inkább több, mint félig viccesen.

Igazából nem nagyon látom, hogy változnom kellene. Egy ilyen dátum, egy ilyen esemény nem nagyon fogja megváltoztatni a kinézetemet, a hozzáállásomat, a viselkedésemet, a személyemet.

Ezentúl sem fogok bulvároldalakon szerepelni, és nem fogom a feleségemet magammal hurcolni olyan helyekre vagy eseményekre, amikre nem szeretene, csak hogy ott legyen “a képviselőné” is. A közéletemet nem fogom ilyen szinten keverni vagy beengedni a magánéletembe.

Ezentúl sem fogok minden nap zakóban, ingben parádézni. Ha megnézitek a közgyűlés közvetítéseit, azokon is látható, hogy nem öltözök ki ezeken sem. Így szeretek öltözni, mert számomra praktikus és kényelmes. Nem a külsőségek határozzák meg, ki vagyok.

Ezentúl sem fogok naponta borotválkozni. Ilyen a fejem, ebből kell építkezni. Higyjétek el, akik ismernek és meglátnak néha-néha teljesen borotváltan, röhögnek az eredményen. Nem leszek Torzonborz de angyali képet se várjatok tőlem.

Ezentúl sem fogok Facebookon mindenkit ismerősnek visszajelölni, aki bejelöl, de személyesen nem ismerem. Egy pár mondatos beszélgetés bármilyen csoportban nem tesz minket ismerőssé.

Ezentúl is fogok az egész várost érintő ügyeket vinni. Nem azért, mert talán nem ez a legjobb választókerület (de az!), hanem mert néha a lokális problémák megoldását globális szinten kell kezelni, az egész rendszert kell nézni és figyelembe venni.

Ezentúl is foglakozom a többi oldalammal és a többi érdeklődési körömbe eső témával is. Akár napi 24 órában is lehetne a közügyekkel foglalkozni, de azt gondolom senki nem várja el, hogy feladjam az életem. Eddig is sok minden érdekelt, ezután is sok minden fog, legfeljebb kevesebb időm jut rá.

Ezentúl sem fogom jól venni, ha valaki nem érti, amit mondok, eltér a tárgytól, vagy csak simán bunkó. Ezentúl sem fog érdekelni, ki melyik oldalhoz tartozik. Ha jót tett, akkor az jó, ha rosszat tett, akkor az rossz. Ha normális, akkor jó, ha nem normális, akkor nem jó. Nem fogok magamban tartani semmit, továbbra is lesz saját véleményem.

Ezentúl is mindenkihez ugyanúgy fogok szólni. Amilyen gyorsan csak lehet, áttérek tegeződésre. Ha idősebb vagy, akkor vedd úgy, hogy ezt fiatalos hévvel teszem, ha fiatalabb vagy, akkor vedd úgy, hogy velem egyenrangúnak nézlek. Egyszerűen ezt szoktam meg, nehéz levetkőzni, hogy ilyen szempontból mindenki egyenlő a szememben.

Ezentúl is el fogok járni ide-oda, de olyanokra nem igazán, amikre eddig sem jártam. Megyek a megemlékezésekre, némelyik tömegsport eseményen is felbukkanok, de nem fogok mondjuk focimeccsre járni, mert ezután sem fog érdekelni. Ez nem ellenük van, csak egyszerűen kívül esik az érdeklődési körömön.

Ezentúl sem fogok bennfentesként viselkedni, ha valamit elmondhatok, akkor elmondom, ha nem mondhatom, akkor nem is csillogtatom, hogy infóim vannak. De ezentúl is próbálok minél több információt megosztani veletek, mert ezek engem is érdekelnek és ahogy egy tanárom mondta: attól, hogy megosztod a tudásodat, neked nem lesz kevesebb.

Ezentúl sem fogok másképpen beszélni, ezentúl sem fogok másképpen írni, ezentúl is sokaknak száraz lesz a humorom, ezentúl is szarkasztikus, cinikus leszek az értetlenekkel, ezentúl is normálisan vezetek, ezentúl sem fogok ingyenjegyért kuncsorogni vagy elvárni bármiféle pluszt amiért képviselő lettem.

Sorolhatnám még sokáig, hogy mi nem fog változni, de szerintem egyértelművé tettem: ezentúl is számíthattok rám úgy, ahogy vagyok.