Egyszer már írtam róla, hogy az érdi piac lassan elhal, bár sok munkával újra lehetne éleszteni. De a tegnapi látogatás meggyőzött arról, hogy most már nem csak arra várnak, hogy kihaljon, hanem aktívan segítik is, hogy elpusztuljon.
Mióta utoljára ott jártam (nyár elején), azóta az úton mindenhova kitették a megállni tilos táblát, kitettek egy rakás jelzőtáblát a „mezős parkolóba” (amit senki nem tart be), és felemelték a parkolási díjat 300 forintra. Elállt a szavam, mikor megláttam.
Ezt mégis hogyan gondolták? Egy nem-adunk-semmit szolgáltatásra 300 forintot fizetni? Lassan oda jutunk, hogy olcsóbb a helypénz (amivel be is lehet menni), mint egy sima parkolás.
A két vasút közötti kispiac nem működik. Egyszer láttam ott egy árust, de ő is biztosított róla, hogy többet nem jön, mert a helypénz drága, és a forgalom nulla. Nyílt egy termelői „piac”, ami valójában csak egy kisáruház. Van egy helyi bevásárló közösség: Natúr kosár Érd. Ez utóbbi kettő nagyszerű, és lelkes emberek intézik, de teljesen önerőből, saját időből, saját erőforrásokból. A semmiből hoztak létre valamit, nem kevés munkával.
Ehhez képest a piac ott van, csak használni kellene. Kicsit reklámozni kellene, kicsit a körülményeken javítani, és megint életképes lenne, akár a saját lábán is megállna. De így sajnos ki fog halni, és a mostani rendelkezésekkel ezt csak siettetik.
