A BKV, Tarlós István és az előváros

malacpersely, pénz

Mindenki biztosan hallotta, hogy a főváros vezetése milyen elborult ötletekkel próbál pénzt szerezni a BKV további finanszírozására. A havi 10e forintos útdíjtól kezdve a jegyáremelésen keresztül az agglomeráció megfejésén át volt pár ötlet. Én csak ezt az utolsót vizsgálom, mert van, amelyik ötlet eleve hülyeség (útdíj), van, amelyiket már el is kezdték (áremelés a Budapesten kívüli részekre), de leginkább ez utóbbi csapta ki nálam a biztosítékot.

“Tarlós István tarthatatlannak tartja, hogy az agglomerációban lévő települések használják Budapest oktatási és egészségügyi intézményeit, valamint a közösségi közlekedést, miközben ezekért semmit nem fizetnek.”

Egyrészt ez így nem igaz, mert ha jól tudom, több település is fizet a tömegközlekedésért. Érdről nem tudok (bár ide nem is jár BKV járat, amennyire tudom), de például Diósd és Törökbálint biztosan fizet a BKV-nek.

Másrészt pedig lehet, hogy az önkormányzatok nem fizetnek a fővárosnak, de a lakosok igen, és nem is keveset.

A BKV éves fenntartása valamivel több, mint 120 milliárd forintba kerül. A normálisabb országokban ez harmadolva van, és az utasok, a főváros és az állam fizeti. Nálunk ez úgy néz ki, hogy az utasok adnak 49 milliárdot (40%), a maradék 70 milliárd pedig úgy áll össze, hogy az állam néha ad egy kicsit, néha nem, a főváros meg pénzhiányra hivatkozva szintén hol ad egy kicsit, hogy továbblökje pár hónapra a céget, hol nem, de leginkább hiány van.

Az állam úgy működik, ahogy, mindenki tudja, hogy lehetne ott is húzni egy kicsit a derékszíjat. Ha ad, örülünk, ha nem ad, meg kell oldani. Nagyon messzire mutatna, ha ezt a témát is elkezdenénk boncolgatni.

A főváros pedig abból a szempontból érthető, hogy a legtöbb bevétel (pl. parkolási díjak és iparűzési adó) a kerületi önkormányzatokhoz csapódik le, és nem hozzájuk folyik be. Ergó szintén nincs pénzük.

Ahogy egy helyen olvastam, a következő a helyzet: a főváros nem tud fizetni, a kerületek nem akarnak fizetni, az állam pedig nem szeretne fizetni. A megoldás pedig Tarlós szerint (persze azon kívül, hogy a kisebb ellenállás felé mozdulnak, vagyis az utasok fizessenek többet) az agglomerációkban rejlik.

Nincsenek adataim arról, hogy hányan járnak be napi szinten a fővárosba a környező településről dolgozni. Ennek pontos számát nem tudom, de ahogy nézegetem a neten valahol 100 és 200 ezres nagyságrend körül lehet, vegyük a kisebb számot. Ha ezt kiszámoljuk (9800 forintos bérletárnál), akkor az évi majdnem 12 milliárdot jelent, vagyis nagyon is kivesszük a részünket a költségekből. És ezek csak a teljes árú bérletek, a tanulókról és nyugdíjasokról még nem is esett szó.

De ha a fővárosnak és kerületeinek nem elég fontos a saját tömegközlekedése, akkor nekünk miért legyen az? Vagy ha követjük a kerületek gondolatmenetét, akkor nekünk pedig meg kellene kapni azt az iparűzési adót, amit a mi lakosaink termelnek a fővárosnak. Vagy a főváros támogassa meg azokat a beruházásokat, amiket a Pest megyei települések nem kapnak meg az EU-tól amiatt, hogy Budapest és Pest megye egy egységet alkot. Tessék, én is tudok hülyeséget mondani, de sajnos nekem ezért nem fizetnek.

Mi lenne a fővárossal, ha minden környékbeli a saját településén találna munkát? Mi lenne, ha nekik kellene becsukni az iskolákat, és szélnek ereszteni a pedagógusokat és a személyzetet? Mi lenne, ha a kórházaikba nem mennének környékiek? Ráadásul ezek csak a közvetlen következmények… mi lenne a járulékos dolgokkal, mint hogy a kevesebb ember kevesebbet költene nem csak utazásra, hanem élelmiszerre, könyvekre, egyéb árucikkekre? A kevesebb ember eltartása pedig még kevesebb embernek adna munkát, és lenne egy második hullám is, akik már Budapesten élnek ugyan, de a kisebb forgalom miatt elvesztenék a munkájukat, a megélhetésüket, és még kevesebb cég még kevesebbet adózna.

Ezt szerintem ki sem lehetne számolni, hogy a költségvetésük mennyivel lenne kevesebb, de szerintem sok nulla lenne az összeg végén. Olyan apróságokkal meg már ne is törődjünk, hogy valószínűleg Budapest a különféle állami támogatásokból is többet kap (akár a BKV is), hiszen az is az adófizetők pénze, akik pedig nem mind Budapesten laknak.

Tehát az, hogy mi nem fizetünk semmit a fővárosnak, egyszerűen nem állja meg a helyét, és az a legrosszabb az egészben, hogy egy olyan vezető mondja ezt a hülyeséget, akinek ezzel pontosan tisztában kellene lennie. Az is szomorú, ha ezzel nincs tisztában, és az is, ha tisztában van, de ennek ellenére mondja.

A BKV (és a főváros vezetése) egyik oldalról sír, a másikról pedig két kézzel szórja a pénzt. Mi van a négyes metróval; mi van az új metrókocsikkal; mi van a csődbe menő BKV által 2014-ben bevezetendő elektronikus jeggyel; mi van a BKK-val; és még sorolhatnám a minimum kérdéses ügyeket, anélkül, hogy belefutnék a véget nem érő vitákba a szolgáltatás színvonaláról, vagy a saját üzletszabályzatukra fittyet hányó intézkedésekről.

A BKV-nak már volt hitelelengedése, bizonyos szempontból tiszta lappal indulhatott. Ebből a helyzetből megint előállt a “pénznyelő” helyzet, vagyis nagyon rosszul éltek a lehetőségekkel.

A feladat persze nem egyszerű, és igazából nem is érdekel, hogy ki miatt ilyen a dolog. Mutogatni mindig lehet, de aki most van pozícióban, hogy tehessen valamit, annak kutya kötelessége lenne a problémával foglalkozni.

Az államtól ki kellene kényszeríteni, hogy fizessen, a kerületekkel pedig meg kellene ezt beszélni, és valami kompromisszumos megoldásra jutni. Tehát először azt kellene rendbe hozni, aminek működnie kellene, de nem működik. Aztán ha ezek mellé még mindig vannak támogatható ötletek, akkor akár fejlődésnek is indulhatna a BKV.

Persze ezek a nehezebbek, a könnyebb út másokkal fizettetni.


Itt van pár érdekes link a BKV figyelőről:

Milliárdos tanácsadói szerződések és auditálás háromszáz millióért, ide folyik el a BKV pénze, majd erre a válasz: Értetlenül áll a BKV-figyelő a BKV mai közleménye előtt.

Jelentős tarifaemelés és járatritkítás is jöhet

Csökkentették az elvárásokat, így jutottak prémiumhoz a BKV vezetői

Normális üzemeltetési modellel komoly profitot termelhetne a BKV

Milliós jutalmak a csődközeli BKV vezetőinek?