Csatornázás megaposzt első rész

csatorna
Ez a bejegyzés utolsó módosítása: 12 év! A benne lévő információk már nem biztos, hogy érvényesek, naprakészek!

Úgy néz ki, hogy kezd igazán beindulni a blogon az élet, bár elég szégyenlősek vagytok. 🙂

Emailben egyre több kérdést és kérést kapok, amit nagyon szépen köszönök, próbálok mindegyikre belátható időn belül válaszolni.

A csatornázással kapcsolatban is egyre több kérdés jön, ezeket megpróbáltam egy csokorba összegyűjteni, és leültem beszélni Simó Károllyal, a csatornatársulat alelnökével (2012. január 12-én).

Károly nagyon segítőkész volt, már az első felvetett időpontra össze tudtuk hozni a kis kerekasztalunkat. Feltettem neki azokat a kérdéseket, amik bennem is megfogalmazódtak, és azokat is, amiket emailben kaptam.

Nem interjú lesz, mert sok mindenről beszéltünk ezen kívül is, nem is vettem fel, hogy pontosan tudjam a szavait idézni, és lássuk be, újságíró sem vagyok. 🙂

Ezért inkább amolyan GYIK-nak szánnám, amit most leírok.


Mikor fejeződik be a csatornázási program Érden?

A jelenlegi céldátum 2013. december 31 az utcai munkák tekintetében. Sajnos ez egy évvel később van, mint az eredeti célokban szerepelt. Ennek konkrét okai vannak, amelyek nem a projektgazda hatáskörében merültek fel.

Először a brüsszeli döntéshozók csúsztak egy fél évet. Ennek oka az volt, hogy nem találták elfogadhatónak, hogy a 2006-ban kötött üzemeltetési szerződés keretein belül üzemeltesse a magánbefektetőket is tulajdonosai között tudó ÉTV Kft az újonnan elkészülő csatornahálózatot.

Másodszor az okozott csúszást, hogy a hálózat kiépítésére kiírt közbeszerzési eljáráson nem érkezett érvényes ajánlat, tehát meg kellett ismételni.

Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a mostani előrehaladási ütemet látva 2013. december 31-ig be lesznek fejezve a munkák, már csak azért is, mert a projekt elszámolása 2014. júniusban esedékes, és addig mindent készre kell jelenteniük a konzorciumoknak.

Késésben vannak jelenleg a munkák?

Ezt nem lehet így általánosságban kijelenteni. Vannak olyan részvízgyűjtők, ahol nagyon flottul haladnak a dolgok, és vannak olyanok, ahol kevésbé. Tehát vannak olyan helyek, ahol az ütemezéshez képest előnyben vagyunk, van, ahol hátrányban. Ez utóbbiaknál sürgetjük, hogy hozzák be a lemaradást.

De egy ilyen nagyszabású munkánál ez természetesnek mondható. Semmi nem fekete vagy fehér, hanem az árnyalatok teljes palettáját használni tudnánk.

A weblapon és a hírekben is mindig csak pár hónapra előre közlik az ütemezést. Nincs kész az egész projektre?

Természetesen készen van, de az a döntés született, hogy egyelőre nem lehet publikálni. Egyszerűen túl sok felesleges félreértésere adna alkalmat. Az ütemezés az elvégzett munkák ellenőrzésével és elfogadásával folyamatosan változik. Nem hiszem, hogy egy több, mint két éves építési projektet bárki be tudna ütemezni napra pontosan és le tudna vezényelni minden részhatáridőt tartva. Ez abszolút nem életszerű.

Nemrég kérdezte egy lakos, hogy az ő utcájukba mikor mennek a munkások. Mondtam, hogy egy későbbi ütemben és még korai erről beszélni. Ragaszkodott hozzá, hogy mondjam meg, hogy most milyen dátum szerepel az ütemezésben és végül elmondtam neki, hogy a jelenlegi ütemezés szerint 2013 májusában. De az neki nem jó. Miért nem jó? Mert túl későn van. Ezzel mit kezdjen az ember, mit tud rá mondani? A csatornaépítés ütemezése során nem lehet a műszaki szempontokat megkerülni, egyik szakaszt a másik után csak bizonyos sorrendben lehet építeni.

A teljes ütemezés készen van, és minden utcáról tudjuk, hogy mikorra van betervezve. De a terv az egy dolog, a kivitelezés pedig ettől – objektív okok miatt – eltérhet. Ha közzétennénk, akkor minden pár napos vagy hetes csúszás miatt máris felháborodott telefonok és levelek garmadáját kapnánk, miközben nincs annak túlzott jelentősége, hogy március 11-én vagy egy-két héttel később lenne kész az adott hálózati rész, feltéve, hogy a véghatáridő be van tartva. Minden szakasznak a véghatáridőig el kell készülni.

Ezzel a projekttel lefedjük Érd teljes területét?

Nem, körülbelül 95%-os lesz a lefedettség. Három terület van, ami kimarad: Ófalu egy része (a volt zártkertek, J betűs lánynevű utcák), a Sóskúti út alatti rész az M7-ig, és a Fundokliától Nyugatra levő területek.

Ófaluban nem lehet építési engedélyt kapni bizonyos területekre, a Sóskúti út alatti rész pedig olyan gyéren lakott, hogy semmiképpen nem lehetne gazdaságosan kihozni az építkezést (itt a Zengő utcán végig fog menni a vezeték) . A Fundoklián pedig nem lehet keresztülvinni egy vezetéket, teljesen érthető okokból.

Miért ilyen „pókhálósan” építik a csatornákat? Ezen azt értem, hogy itt is, ott is egy-egy pókhálószerű hálózatdarabkát építenek. Néha úgy, hogy az egyik ingatlannál abbahagyják, és azt mondják, hogy az majd a másik oldalról fog megépülni, de nem most, hanem pár hónap, vagy akár egy év múlva.

Ennek egyszerű oka van: a szakaszok megépítésének a sorrendje a „befogadó elvet” követi. Ez a következőket jelenti: Mindenhol megvan a terv, hogy melyik csatornarész merre folyik, hova torkollik be (melyik a befogadó csatornája) , merre halad tovább, milyen hosszú, mekkora az áteresztő képessége. Ezeket össze kellett egyeztetni, meg kellett tervezni, ez egy bonyolult hálózat, 17.000 bekötéssel.

A csatornaépítés abban különbözik a más útépítéstől, hogy itt nem lehet egyik szomszédos utcát a másik után sorban építeni. Pl. ha vízvezetéket vagy gázvezetéket fektetnek, egyszerűen veszik sorra az utcákat és A,B, C, … építik, majd az elkészült szakaszokat összekötik.

Csatorna esetén, ahol a szennyvíznek gravitációsan kell folyni, ez másképpen történik. Mindig el kell készülni a befogadó szakasznak, majd a következő csatornát úgy kell megépíteni – olyan mélységben illetve magasságban – hogy az újonnan épülő szakaszból megfelelő lejtéssel bele tudjon folyni a szennyvíz a befogadójába. Ezért szakmailag csak így elfogadható a sorrend. Ez nem is mindig látszik, ha az ember gyalogosan sétál az utcában, ezt mérésekkel állapítják meg.

Ez alól nagyon kevés kivétel van (ahol ú.n. „befogadó nélküli építés” történik), ahol az egész környéket és a talajviszonyokat figyelembe véve ez megoldható (Érden 4-5 helyen ha van ilyen).

Miért hagyják egy utca közepén abba az építést?

Simán megeshet, hogy egy utca egyik fele nem ugyanahhoz a bekötőhöz csatlakozik majd, mint a másik fele. Azaz mondjuk egyik rész Keletre, míg másik rész Nyugatra lejt. Ezért előfordulhat, hogy az egyik ingatlan előtt (ahol a „csúcs” van) megállnak, és a másik irányba történő építésre csak később kerül sor, amikor az ahhoz tartozó befogadó és a befogadótól az adott ingatlanig tartó csatornát összekötő többi csatornarész megépül. Van olyan, hogy az utca egyik szakasza a nulladik ütemben el tud készülni (abba az irányba már van befogadó), míg a másik szakasz csak az építés legvégén tud elkészülni, mert előtte minden befogadónak ki kell épülni. Ez természetesen egy szélsőséges példa, nem túl gyakori, de ilyen is előfordulhat.

A tervezők a végállapotot figyelembe tervezték meg a műszakilag optimális hálózatot. Ezen belül fordulhatnak elő tehát olyanok, hogy két szomszédos telek előtt másfél év különbséggel épül a csatorna, de ez műszakilag így indokolt és kevés ilyen eset van.


Hamarosan jön a második rész az elvégzett munka minőségéről, alvállalkozókról, fizetési dolgokról, állapotfelmérésről és átemelőkről.